A Fidesz szerint a tanárok ostobák és a menekültválság hiénáinak a kottájából játszanak

  • narancs.hu
  • 2016. február 3.

Villámnarancs

A tanároknak nem lenne semmi bajuk, ha... A párt ismét bevetette a kommunikációs csodafegyvert.

Tegnap kiderült, hogy egy minisztériumi háttérintézmény, az Oktatáskutató és Fejlesztőközpont vizsgálatában is „súlyos rendszerszintű hibákat említenek és lesújtó véleménnyel vannak arról, hogy mi történt a közoktatás irányításával 2012 óta”, ám úgy tűnik, mindez csak mellébeszélés. Legalábbis ezt gondolhatják a Fideszben, mert szerintük, minden a legnagyobb rendben, és ha baj van, azt a galád szocialistáknak köszönhetjük. Ezt írták közleményükben: „most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra”.

A Fidesz tehát azt mondja, hogy a hülye, ostoba pedagógusok meg felülnek ezeknek a felfogatóknak… Ezt az érvelést tényleg nem lehet alulmúlni. Mondjuk, holnapig.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.